Jóllehet a komoly munkaerőhiánnyal küzdő építőipar az elmúlt két évben több tízezer fővel tudta bővíteni a foglalkoztatotti létszámot, továbbra is jelentős fennakadásokat okoz a megfelelő szakemberek hiánya, mivel az új alkalmazottak többsége képzetlen. Nem véletlen, hogy mind a lakásépítéseknél, mind az állami beruházásoknál mindennapossá vált a beruházások több hónapos csúszása. A problémát érzékelve az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Az építési ágazat súlyponti problémái és javaslatok ezek megoldásához címmel nemrég közzétett anyagában tucatnyi javaslatot tett a helyzet kezelésére.
Problémafelvetésük lehangoló képet fest az ágazatról. Az építési ágazatban a munkaerő jelentős részben nem a versenyképesen működő vállalatokban, hanem kényszerfoglalkoztató, szinte munkaerő-kölcsönző cégekben, kényszervállalkozásokban csoportosul – olvasható a dokumentumban. Arra is kitérnek, hogy a munkaerőt nézve megmaradt a hármas tagoltság: a főfoglalkoztatásban alkalmazottak mellett az úgynevezett bérelt munkaerő, valamint a szürkén-feketén foglalkoztatottak.
Koji László, a szövetség elnöke szerint a foglalkoztatás problémái három fő okra vezethetők vissza. Az ÉVOSZ régóta mondja, hogy a hazai építőiparnak hatékonyságban nagyot kell lépnie, amiben fontos elem a technológiai fejlesztésekhez használható állami támogatási pályázat. További gond, hogy bár nő a foglalkoztatotti létszám, de nem a megfelelő szakemberek, hanem a segédmunkások és a be sem tanított munkaerő aránya emelkedik jelentősen.
Emellett a mikrovállalkozások további darabolódását látjuk, ami az önfoglalkoztatók körét növelte az utóbbi időben – fejtette ki a lap érdeklődésére az ÉVOSZ elnöke. Koji László szerint a képzéshez is alapjaiban kellene hozzányúlni, többek között ágazati szintű gyakorlati képzőhelyek kialakítását szorgalmazzák az ország nagyobb régióiban. Jogszabályilag azt is lehetővé tennék, hogy a nagyobb cégek elismertethessék belső képzéseiket. A képzőhelyek és a vállalati oktatás ráadásul a felnőttképzés központja lehet. Koji László emlékeztetett rá, hogy tíz éve még harmincezer diák tanult építőipari szakmát, mára azonban számuk kilencezerre csökkent.
A nem legális foglalkoztatás is súlyos gond az építőiparban. Noha az ÉVOSZ korábban fokozottabb ellenőrzéseket sürgetett, ma inkább azt mondják, nem az ötezredik ilyenre van szükség, hanem hatékonyabb vizsgálatokra. Ez a rendelkezésre álló adatok megfelelő kezelésével megvalósítható lenne. Az adóhivatalhoz befutó céges adatszolgáltatás alapján például ki lehetne szűrni a szélsőséges adatokat, és ezek ismeretében célzottan lehetne vizsgálat alá vonni a gyanús cégeket.
Az ÉVOSZ a hazai és a külföldi építési vállalkozások közötti közvetlen gazdasági együttműködés erősítését is szorgalmazza. Ennek formája a külföldi céggel kötött vállalkozási szerződéses keretben vendégmunkásként történő alkalmazás lenne. Erre ukrán, szerb, török és fehérorosz székhelyű cégek mutatnak érdeklődést. Az ilyen együttműködések mindkét félnek előnyösek lehetnek – magyarázta Koji László, hozzátéve, hogy becslések szerint ma mintegy négyezer nem uniós állampolgár dolgozik magyarországi építkezéseken.
A dokumentum szerint a válság éveiben külföldön munkát vállaló szakembereket nehéz visszahívni hazai építési feladatokhoz. Az ÉVOSZ mégis ezzel próbálkozik: Ausztriában és Németországban hazatérési börzéket szervez. A Magyar Nemzet értesülése szerint az első ilyen alkalmat július 13-án Münchenben tartják.
Magyar Nemzet