Külföld
Antonio Tajani: A Maduro-rendszer bűne az áramkimaradás okozta kórházi halálesetek
2019-03-1121:01
Nicolás Maduro venezuelai elnök rendszerének bűne, hogy Venezuelát áramkimaradások sújtják - mondta hétfőn Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke. Egy venezuelai civil szervezet hétfői közlése szerint 21 ember halt meg venezuelai kórházakban az áramszünet miatt.
"A kórházi beruházások hiánya a Maduro-rendszer bűne, ami tovább súlyosbítja a humanitárius válságot, és tönkreteszi a venezuelai emberek életét" - jelentette ki Tajani a plenáris ülést megnyitva. Emberek, köztük "újszülöttek halnak meg az áramhiány miatt a kórházakban. Az Európai Parlamentből felhívást intézünk a nemzetközi közösséghez e méltánytalan helyzet megszüntetése érdekében" - tette hozzá.
A dél-amerikai ország nagy részében a múlt csütörtök óta nincsen áram, mivel meghibásodott a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozó Guri-gát. A Maduro-kormány szerint a létesítményt "kibertámadás" érte az Egyesült Államok részéről.
A Médicos Por La Salud (Orvosok az Egészségügyért) nevű, venezuelai civil szervezet hétfői közlése szerint 21-re nőtt azoknak a száma, akik meghaltak a kórházakban az áramkimaradások miatt. Csak a kelet-venezuelai Monagas állam Manuel Núnez Tovar de Maturín nevű kórházában 15 ember halt meg az áramszünet miatt. A fővárosban, Caracasban négy újszülött vesztette életét.
Julio Castro orvos, a szervezet egyik szóvivője a Unión Radio nevű rádiónak nyilatkozva elmondta: a szervezet tagjai az ország 40 legnagyobb kórházában dolgozó orvosok, ápolók és egyéb egészségügyi dolgozók. A szervezet öt éve jegyzi fel a kórházak hiányosságait.
A Maduro-kormány tagadja, hogy az áramkimaradások miatt emberek haltak meg a kórházakban. Állítása szerint dolgozik a hiányosságok kiküszöbölésén, a szolgáltatás visszaállítása pedig "lassan" zajlik.
Az áramszünet miatt számos iskolában kellett felfüggeszteni a tanulást.
Az EFE spanyol hírügynökség szerint hétfőn venezuelai iskolások százai érkeztek a Kolumbiával közös határ mentén található Cúcutába, miután a szomszédos ország hatóságai lehetővé tették a belépést a Francisco de Paula Santander nevű határhídon keresztül a tanulók és az orvosi ellátásra szorulók számára.
A Venezuelával közös határ február 23. óta van lezárva, amikor is Juan Guaidó ellenzéki vezető megpróbálta Cúcutából bejuttatni az ott felhalmozott - javarészt az Egyesült Államok által küldött - humanitárius segélyeket Venezuelába, de a Maduróhoz hű fegyveres erők útját állták a szállítmányoknak. Eközben Brazíliából is megpróbáltak segélyszállítmányokat bejuttatni.
A dél-amerikai ország belpolitikai válsága elmélyült az után, hogy Guaidó az alkotmányra hivatkozva januárban egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát.
MTI
A dél-amerikai ország nagy részében a múlt csütörtök óta nincsen áram, mivel meghibásodott a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozó Guri-gát. A Maduro-kormány szerint a létesítményt "kibertámadás" érte az Egyesült Államok részéről.
A Médicos Por La Salud (Orvosok az Egészségügyért) nevű, venezuelai civil szervezet hétfői közlése szerint 21-re nőtt azoknak a száma, akik meghaltak a kórházakban az áramkimaradások miatt. Csak a kelet-venezuelai Monagas állam Manuel Núnez Tovar de Maturín nevű kórházában 15 ember halt meg az áramszünet miatt. A fővárosban, Caracasban négy újszülött vesztette életét.
Julio Castro orvos, a szervezet egyik szóvivője a Unión Radio nevű rádiónak nyilatkozva elmondta: a szervezet tagjai az ország 40 legnagyobb kórházában dolgozó orvosok, ápolók és egyéb egészségügyi dolgozók. A szervezet öt éve jegyzi fel a kórházak hiányosságait.
A Maduro-kormány tagadja, hogy az áramkimaradások miatt emberek haltak meg a kórházakban. Állítása szerint dolgozik a hiányosságok kiküszöbölésén, a szolgáltatás visszaállítása pedig "lassan" zajlik.
Az áramszünet miatt számos iskolában kellett felfüggeszteni a tanulást.
Az EFE spanyol hírügynökség szerint hétfőn venezuelai iskolások százai érkeztek a Kolumbiával közös határ mentén található Cúcutába, miután a szomszédos ország hatóságai lehetővé tették a belépést a Francisco de Paula Santander nevű határhídon keresztül a tanulók és az orvosi ellátásra szorulók számára.
A Venezuelával közös határ február 23. óta van lezárva, amikor is Juan Guaidó ellenzéki vezető megpróbálta Cúcutából bejuttatni az ott felhalmozott - javarészt az Egyesült Államok által küldött - humanitárius segélyeket Venezuelába, de a Maduróhoz hű fegyveres erők útját állták a szállítmányoknak. Eközben Brazíliából is megpróbáltak segélyszállítmányokat bejuttatni.
A dél-amerikai ország belpolitikai válsága elmélyült az után, hogy Guaidó az alkotmányra hivatkozva januárban egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát.
MTI
Hasonló hírek