Dér Csaba az eddig ismertté vált információk szerint 2004-ben került először komolyabb bűncselekmény miatt a hatóság célkeresztjébe, amikor egy szerbiai étteremben, négy lövéssel kivégezte a kábítószer-kereskedelemben is utazó Branislav Jelačić vállalkozót. A bírósági jegyzőkönyvek szerint a csantavéri férfi odasétált az áldozat mellé, egy kék zacskóból kivette a fegyvert, lelőtte a bűnözőt, majd kisétált, felült a kerékpárjára és eltűnt. Dér beismerő vallomást tett és azzal védekezett, hogy Jelačić megbízta őt egy munkával, amit később nem fizetett ki, sőt, még fenyegetéseket is kapott. Mivel Dér féltette a saját biztonságát, úgy döntött, megöli az üzletembert. A fiatalembert 2009-ben a Jelačić ellen elkövetett gyilkosságért 15 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, de kedvezménnyel 2017-ben elhagyhatta a rácsos intézményt. Sokáig azonban nem volt szabadlábon, mert még abban az évben emberölés előkészületének gyanújával őrizetbe vették a szarajevói rendőrök, de a férfi gyorsan szabadult az igazságszolgáltatás szorításából.  

Dér Csaba ezután vált igazi gyilkológéppé. A gyanú szerint pár hónapja Belgrádban a nyílt utcán lőtt le egy férfit, Nebojša Markovićot, aki épp egy babakocsit próbált betenni az autójába.  Az áldozat Aleksandar Šaracnak, egy hírhedt, Pink Panther nevű bűnbanda tagjának a sógora volt. A vajdasági elkövető a bérgyilkosságért 10 ezer eurót kaphatott. A január eleji gyilkosságot egy biztonsági kamera rögzítette, ez alapján azonosították a csantavéri fiatalembert. A felvételen jól látszik, hogy amíg Marković az autó csomagtartójából kivett babakocsit szereli össze, megáll a közelében egy fehér személygépkocsi. Az autóból a fehér kabátban levő Dér szállt ki, akinek egyik kezében egy táska volt. Amikor odaért Markovićhoz, ránézett, majd a táskából elővett egy pisztolyt, és az utca közepén többször fejbe és mellkason lőtte a célszemélyt, aki azonnal életét vesztette, a kivégzőember pedig visszaült az autó anyósülésére és elhagyta a helyszínt.

Az csak napokkal később derült ki a nyilvánosság számára, hogy Dérnek köze lehet egy hónapokkal korábbi magyarországi leszámoláshoz is. A Pólus Center mögött megölt, ingatlanközvetítésekkel foglalkozó vállalkozó, V. László és gyilkosa tavaly szeptember 19-én késő este, autóval érkezett a Szilas-patak partjához, majd amint kiszálltak, az elkövető térdre kényszerítette a már késsel megszúrt V. Lászlót és közvetlen közelről fejbe lőtte. Az üzletember testét a patakmederbe lökte a tettes. Az áldozat autójában drogot és készpénzt is talált a rendőrség, de ezeket nem vitte el a gyilkos. A legvalószínűbb feltételezés, hogy egy korábbi drogvita húzódott a bérgyilkosság hátterében. A hatóság nagy erőkkel kezdte meg a gyilkos utáni hajszát: Dér Csabát tavaly szeptember 27-én kezdte körözni a magyar rendőrség, majd a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) tavaly novemberben európai és nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsátott Dér ellen. 
 
Emellett a szerb hatóságok keresték a csantavéri férfi bűntársát, Alan Ciglert is. A férfi még januárban került rendőrkézre, mivel a gyanú szerint ő vezette azt a Fiat Punto típusú gépkocsit, amiből kiszállva Dér Csaba Belgrádban likvidálta Nebojša Markovićot. Az autót Újbelgrádban találták meg, Alen Cigler elfogásakor pedig egy fegyvert is lefoglaltak a szerb nyomozók.  A “macskaember” tavaly októberben szabadult a börtönből. Dér jóbarátja becenevét azért kapta, mert több alkalommal is sikerült megszöknie különböző büntetés-végrehajtási intézményekből.

Később az is kiderült, hogy Dér 2018. nyarán, a magyarországi és belgrádi gyilkosság előtt hasonló kíméletlenséggel csapott le Amszterdamban is. Egy helyi étteremben, fényes nappal likvidált egy horvát maffiózót, Ivan Serdarusicot. A holland rendőrség által közzétett videón az látszik, hogy Dér Csaba nyugodtan besétál a vendéglőbe és tüzet nyit. Dért láthatóan nem érdekelte, hogy olyan helyen követi el a gyilkosságot, ami tele van szemtanúkkal és térfigyelő kamerákkal. Ráadásul a vajdasági mészáros érintettségét később DNS-vizsgálat is igazolta. A holland rendőrség húszezer euró nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki segítséget nyújt a szerbiai maffia bérgyilkosának kikiáltott férfi kézre kerítésében.  
 
Dért magyarországi helyszíneken, illetve Európa több nagyvárosában is keresték, végül egy prágai szállodában csaptak le rá a cseh rendőrök. Elfogásában szerb és magyar egységek, valamint három ország ügyészi szervei mellett az Interpol és az unió ügyészségi munkáját koordináló Eurojust munkatársai is segítséget nyújtottak a cseh hatóságoknak, akik most azt vizsgálják, hogy bujkált, vagy új megbízásra várva érkezett Csehországba a gyanú szerint három embert meggyilkoló férfi, akiről a nyomozók azt feltételezik, hogy további gyilkosságok is a számlájára írhatók. A legfrissebb lapértesülések szerint Prágában egy szerb politikust kellett volna likvidálnia. A férfi hotelszobájában hamis útleveleket, illetve uniós országok hamis személyi okmányait, valamit egy-egy 9 mm-es és 22-es kaliberű pisztolyt, ezekhez való lőszereket és hangtompítót, továbbá parókákat találtak. A szállodába álnéven bejelentkező, feltételezhetően állampolgári bejelentésre elfogott Dér Csaba kiadatási eljárása nem lesz akadályoktól mentes, hiszen azt Magyarország mellett Szerbia és Hollandia is kéri és kérdés, hogy hazánknak fogják-e kiadni a vajdasági bűnözőt.

Ugyancsak Prágában fogták el még 2008-ban Közép-Kelet-Európa legrettegettebb bérgyilkosát, az 1990-es években Szlovákiában és Magyarországon is több alvilági leszámolást végrehajtó Jozef Rohácot. A Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása, valamint az Aranykéz utcai robbantás elkövetése miatt hazánkban jogerős szabadságvesztését töltő férfiról ma már tudható, hogy a Meciar-féle és az Ivan Lexa vezette szlovák titkosszolgálat (SIS) kiképzett végrehajtóembere, bérgyilkosa volt. Az eddig nem bizonyított gyanú szerint Rohác volt az, aki a szolgálat megbízásából 1996-ban a saját autójában robbantotta fel Pozsonyban Robert Remiast. A fiatal rendőrtiszt volt az összekötője bujkálása alatt annak az Oskar Fegyveresnek, aki kiugrott ügynökként kipakolt Meciárék piszkos ügyeiről, köztük az akkori államfő fiának 1995-ben történt elrablásáról, amit a SIS emberei hajtottak végre. Rohác több szlovákiai bűnözővel együtt tagja volt a Meciár-kommandónakis nevezett egységnek, amely a szlovák titkosszolgálat megbízásából különböző törvénytelen akciókat hajtott végre. Egy később nyilvánosságra került jelentés szerint ez a csapat volt az elkövetője az 1998-as magyar választások előtt és után történt „székházrobbantásoknak” is. Rohác 2000-ben egy szlovák oknyomozó riporternek írásban adott nyilatkozatában is azt állította, hogy nagy titkosszolgálatok játszmái állnak többek között a magyarországi robbantások hátterében is. Rohác és több társa a titkosszolgálat mellett jó pénzért a szlovák és magyar alvilágnak is dolgozott, ám ezekért a bűncselekményekért sem kellett akkoriban felelniük, ugyanis a rendőrség keze nem érhetett el a SIS védelme alatt álló bűnözőkig. Húsz évet kellett várni arra, hogy Rohácot Magyarországon és Szlovákiában is elítéljék több gyilkosság végrehajtásáért, de a kegyetlen bérgyilkos soha nem nevezte meg megbízóit. 
 
Valószínűleg Dér Csaba is hallgatni fog a felbujtókról, hiszen ő az eddig megismert és rendelkezésre álló bizonyítékoknak köszönhetően vélhetően hosszú időre újra rács mögé kerül és a saját helyzetén azzal nem segítene, ha megszólalna. Jó eséllyel ez az egyetlen közös Dérben és Rohácban, hiszen Magyarország és a környező országok hasonló elkövetőinek nagy részére már nem az a jellemző, hogy bármilyen speciális titkosszolgálati, vagy légiós képzést szereztek, esetleg háborús tapasztalataikat kamatoztatják. Az új, fiatalabb generáció, ahogy Dér is, az első börtönévek után vált egyre gátlástalanabbá és a gyors pénzszerzés reményében vállalt el egyre „rizikósabb” munkákat.

A gyors pénzszerzés lehetett a célja annak a szintén magyar származású férfinak, akit a szlovák újságíró, Ján Kuciak és jegyese meggyilkolásával gyanúsítanak. Az anyagi gondokkal küzdő, korábban rendőrként szolgáló Sz. Tamás 50 ezer euróért és egy 20 ezer eurós tartozás elengedéséért vállalta a bérgyilkosságot. A gyilkosság további magyar szála, hogy egy korábban nyilvánosságra hozott európai nyomozati határozat szerint Sz. az emberöléshez használt fegyvert egy zebegényi férfitól, K. L.-től 3000 euróért vehette meg. A szlovák nyomozók azt is megtudták, hogy K. L. és Sz. Tamás telefonon egyeztetett a fegyvervásárlás részleteiről, továbbá arra jutottak, hogy a pisztoly beszerzéséhez egy másik magyar állampolgárnak, a Kecskeméten élő K. I. R.-nek is köze lehetett. Ő a mobiljának adatai alapján került képbe, hiszen Kuciak megölésének időpontjában, illetve azt közvetlenül megelőzően K. L.-lel hívták egymást. Éppen ezért a szlovákok bevonták a magyar rendőrséget, amely tavaly október 25-én több helyszínen, Budapesten, Kecskeméten és Zebegényben is házkutatást tartott. A két magyar férfit bevitték a rendőrségre, és tanúként hallgatták ki őket, majd szabadon távozhattak. Noha a 2018. februárjában végrehajtott kettős emberölésnek már több gyanúsítottja van, a gyilkosság megrendelője  – hivatalosan – a ma napig nem ismert.
 
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.