Pénteken aláírták a szakszervezetekkel a megállapodást, miszerint átlagosan 10 százalékos lesz a bérfejlesztés a vállalatnál. Pár napja még demonstrálni készültek a szakszervezetek. Mi történt, meghátrált a Posta vezetése?

Szó sincs meghátrálásról, tisztában vagyunk vele, hogy nagy a feszültség a béreket illetően a szervezetben, és folyamatosan keressük a megoldásokat. A Magyar Posta 2017-ben kötött bérmegállapodást a szakszervezetekkel, amely három év alatt 32 százalékos béremelést jelentett. Ebben a megállapodásban foglaltakhoz tartottuk magunkat, tehát a kiindulópont 2019-re a legalább 6 százalékos emelés volt. Emellé további 2 százalékot ajánlottunk az érdekképviseleteknek, erre mondtak nemet és jelentették be a demonstrációt, abban bízva, hogy a tulajdonos magyar állam majd segít, és elérhető lesz a két számjegyű béremelés. Az államnak azonban nincs lehetősége anyagi segítségnyújtásra, mivel az uniós szabályozás kizárja annak lehetőségét, hogy a bérfejlesztésben bármilyen támogatást adjon. A vállalat a posta piaci liberalizációja óta teljes körűen versenypiaci szereplőnek minősül, így Brüsszel bármilyen állami segítséget tiltott állami támogatásnak minősíthet és kötelezhet minket annak visszafizetésére. Ez azt jelenti, hogy a létszámot és béremeléseket is úgy kell tervezni, hogy azt a Posta ki tudja gazdálkodni a fejlesztések és a szolgáltatások biztonságos nyújtása mellett.

Miben állapodtak meg?

A mintegy 30 ezer dolgozóból több mint 23 ezer 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékű bérfejlesztésben részesül idén, azaz2017 óta átlagosan 40,4 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre.Áprilisban már megemelt bért kapnak a munkavállalók, amely január elsejétől visszamenőleg jár. A források jelentős részét a végrehajtásba csoportosítottuk át, többet kap az, aki kiemelt munkakörben dolgozik, és azt is elismerjük, ha több éve dolgozik a Postánál. A mostani emelést követően sokan lesznek olyanok, akiknek 50 százalékkal több lesz a bruttó bérük, mint 2016-ban, a 3 éves bérmegállapodás előtt volt. A célunk az, hogy azokon a területeken és munkakörökben legyen nagyobb mértékű az emelés, ahol a legnagyobb az elmaradásunk a piachoz képest. Az emelés január elsejétől visszamenőleg érvényes, és az áprilisi fizetéssel kapják meg a munkatársak.

Részben elkülönítettünk forrást a korábbi megállapodásnak megfelelően, részben átcsoportosítunk. A munkaköri differenciálás, valamint a szenioritás elvének bevezetése a források minél hatékonyabb felhasználását segíti, de bürokráciacsökkentő intézkedéseket is végrehajtunk.

Milyen intézkedések ezek?

Ilyen például a nemrég bejelentett létszámcsökkentés az irányításban, a meglévő vállalati üdülőink egy részének értékesítése, belső munkafolyamataink átvilágítása, egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele.

Őszintén remélem, hogy az elvándorlás megáll, és vonzóbb munkahellyé válik a Magyar Posta. Az ország egyik legnagyobb vállalata vagyunk, 30 ezer dolgozóval, ez óriási felelősség.

A létszámhiány és a bér mellett milyen kihívással szembesül ma a Posta?

A Magyar Posta nem készült fel kellően a postai liberalizációra, pedig éles verseny van ezen a piacon, gondoljunk csak az e-kereskedelem dinamikus növekedésére. A logisztikában óriási üzleti potenciál van, a világ postái mind ebben gondolkodnak, és ez jelent számunkra is kiugrási lehetőséget. A bőrünkön érezzük, hogy radikálisan megváltoztak az ügyféligények, hiszen évről évre csökken a levélmennyiség és a csekkforgalom, és egyre hangsúlyosabb a digitális csatornák használata. Számunkra ez azért kihívás, mert ma az összbevételben ezek a hagyományos üzletágak jelentős szerepet játszanak. Úgy gondoljuk, hogy egyszerűbb termékstruktúra kialakításával és modernizációval versenyképesek tudunk maradni és a folyamatosan változó ügyféligényeknek is meg tudunk felelni. Jelenleg zajlik például a könyvelt levelek nyomkövetési rendszerének országos kiterjesztése, ami ügyfeleink kényelmét fogja szolgálni. Óriási kihívás az, ami egyben az egyik legnagyobb előnyünk:  a legnagyobb országos hálózattal rendelkezünk, 2700 postánk van.

Ennek fenntartása komoly összegeket emészt fel, elég csak annyit mondanom, hogy az ingatlanok fele felújításra szorul. A települések, különösen a falvak, viszont ragaszkodnak a postához, ami érthető. Gondolkodunk azon, mi lehet a legoptimálisabb megoldás arra, hogy továbbra is mindenhol biztosítani tudjuk alapszolgáltatásainkat, de nem óriási veszteségek árán. A nyereséges működés teremti meg ugyanis a jövőbeni bérfejlesztések alapját.