A tagállamok szuverenitását jelentősen csorbítani hivatott Európai Ügyészség (EPPO) 2020 végén vagy 2021 elején kezdheti meg a működését.
Az EPPO-t Brüsszel várhatóan politikai fegyverként fogja felhasználni a - szerinte - renitenskedő közép-kelet-európai tagállamokkal szemben.
A kinevezési eljárás első lépéseként az EU Tanácsának illetékes testülete, a tagállamok uniós nagyköveteit tömörítő COREPER február 20.-án rangsorolta a szakmai kritériumok alapján korábban kiválasztott három ügyészt: Laura Codruţa Kövesit (Románia), Jean-Francois Bohnert-t (Franciaország) és Andrés Rittert (Németország).
A legnagyobb pontszámot, 50-et a francia ügyész kapta, Kövesi a német ügyésszel holtversenyben a második helyre került, 29 ponttal.
Kedd (február 26.) délután hallgatta meg az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE), illetve a Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) együttes ülésen az európai főügyészi tisztség három lehetséges várományosát.
A jelöltek meghallgatása után a CONT már aznap rangsorolta is őket:
a legtöbb szavazatot Kövesi kapta, 12-t. Francois Bohnert 11-et, Andrés Ritter 1 szavazatot gyűjtött be a testületben
– írja a Maszol.ro.
A LIBE-bizottság szerdán (február 27.) szavazott a jelöltekről.
A szavazásról nyilatkozott az Origónak Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erdélyi magyar európai parlamenti képviselője, aki tagja a LIBE-bizottságnak.
Sógor szerint
az Európai Ügyészség eléggé elkapkodott dolog, ő konkrétan fél attól, hogy az EPPO-t felhasználhatják politikai célokra a közép-kelet-európai tagállamokkal szemben.
Ezt támasztja alá Kövesi kinevezésének az ötlete is.
A DNA volt vezetője ugyanis szétverte a román politikai rendszert a korrupcióellenes harc ürügyén, ráadásul együttműködött aktívan a román és az amerikai
titkosszolgálatokkal.
Számos ügyet politikai megrendelésre göngyölített fel - fűzte hozzá az EP-képviselő.
Az erdélyi magyar politikus cáfolta azt a nyugati sajtóértesülést, hogy az Európai Néppárton (EPP) belül lenne egy egységes álláspont Kövesi támogatásáról.
A Fidesz-KDNP, az RMDSZ és a francia Republikánusok (Les Républicains-LR) például nem a román jelöltet, hanem a franciát támogatják.
A EURACTIV című brüsszeli hírportál információi alapján az EPP egy másik tagja, a jobbközép bolgár kormánypárt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű politikai tömörülés, és ennek következtében a szófiai kormány sem támogatja a román ügyész kinevezését.
Sógor elmondta, hogy a Néppárt egyik spanyol alelnöke, Esteban González Pons valóban a támogatásáról biztosította Kövesit, de nem a teljes pártcsalád nevében, mivel
a Néppárton belül nem volt erről szavazás.
Ennek ellenére Esteban González Pons levélben szólította fel a LIBE-bizottság néppárti tagjait, hogy szavazzanak a román jelöltre.
Az EP-képviselő véleménye alapján
Jean-Francois Bohnert ügyész szakmailag jóval felkészültebb a DNA volt vezetőjénél, a meghallgatáson a kérdésekre például három nyelven (angolul, németül és franciául) válaszolt, ráadásul fedhetetlen múltú.
Kövesi nem rendelkezik tapasztalattal az összeurópai igazságszolgáltatásban, csak a románban van terhelt múltja.
Ennek ellenére Nyugat-Európában - Franciaország kivételével - rendkívül erős lobbi áll mögötte.
Sógor Csaba elmondása alapján a LIBE-bizottsági szavazásról hiányzott a magyarországi delegált, Gál Kinga (Fidesz), helyette – a bevett gyakorlat alapján – Kósa Ádám (Fidesz) kollégáját bízta meg, hogy szavazzon.
Noha már Kósa kezében volt a szavazócédula, de a LIBE mégsem engedte őt szavazni, helyette Siegfried Mureșan román néppárti EP-képviselő voksolt, aki Kövesi elkötelezett támogatója.
Ez ugyan nem törvénytelen, de nem is etikus – tette hozzá a képviselő.
Az erdélyi magyar politikus az eredeti szándékaival ellentétben, végül nem is kérdezhette egyik főügyészjelöltet sem, mivel csak három romániainak adtak kérdezési lehetőséget, és ő nem volt köztük.
Amennyiben lett volna kérdezési lehetősége, akkor azt kérdezte volna Kövesitől, hogy
miért kellett kihallgatni a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceum 400 diákjának a szüleit, illetve miért kellett letartóztatni a magyar középiskola megalapítását engedélyező tanfelügyelőt?
2016-ban, az akkor még Kövesi által vezetett DNA ugyanis eljárást indított a magyar oktatási intézmény ellen, azzal a váddal, hogy a középiskolát törvénytelenül hozták létre.
A nyugati sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben, Sógor Csaba azonban egyáltalán nem biztos benne, hogy végül Kövesi lesz a befutó, szerinte a francia jelöltnek még van esélye.
Kövesi végül 26, Bohnert 22, Ritter pedig 1 szavazatot kapott a LIBE tagjaitól.
A szavazás titkos volt.
Mivel a volt román korrupcióellenes főügyészt a kinevezési eljárásban illetékes másik testület, a CONT- bizottság is támogatta, az ő nevét fogják majd az Európai Parlament plenáris ülése elé bocsátani jóváhagyásra, a plénum március 7-én veszi napirendre a kérdést.
A Maszol azt írja az Agerpres román hírügynökség információira hivatkozva, hogy
szintén március 7-ére idézték be a romániai bírák és ügyészek törvénytelenségeit kivizsgáló ügyészségre Laura Codruţa Kövesit.