Gazdaság
Oroszország dollármilliárdokkal érdekelt a Maduro-rendszerben
2019-01-2418:17
Adatok hiányára hivatkozva nem kívánta megválaszolni a Kreml szóvivője csütörtökön azt a kérdést, hogy mennyi pénze fekszik Oroszországnak Venezuelában. Pedig arra, hogy Moszkvának dollármilliárdokra rúgó érdekeltségei vannak a dél-amerikai köztársaságban, az is utal, hogy az ott megkísérelt hatalomátvétel hírére 2,5 százalékkal estek a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty részvényei.
A BBC orosz nyelvű szolgálatának hírportálja rámutatott, hogy Moszkva már röviddel a jelenlegi elnök elődje, Hugo Chávez hatalomra jutását követően elkezdte támogatni a venezuelai baloldali populista rendszert. Cserébe kiterjeszthette ottani érdekeltségeit, elsősorban az olajipar, a hadiipar és a fegyverexport területén.
A két ország 2001-ben haditechnikai együttműködési megállapodást kötött egymással, és a korábban nyugati felszereltségű venezuelai hadsereg áttért az orosz fegyverek rendszeresítésére. Caracas egyebek között beszerzett 23 darab Szu-30MK2V típusú vadászgépet, két harccsoportot az Sz-300-as légvédelmi rendszerből, valamint ugyancsak légitámadás elhárítására való Tor, Buk-M2-es és Pecsora rakétarendszereket. Vásárlásai között szerepelt egyebek között 92 darab korszerűsített T-72-es és 123 darab BMP-3B típusú páncélozott harci jármű is. 2010-ben indították be Venezuelában az oroszok által épített Kalasnyikov-gyárat, amelyet egy lőszerüzem is kiegészített.
Erődemonstráció céljából, valamint a két ország hadereje közötti kapcsolatok nagyszerűségének bizonyítására decemberben két Tu-160-as orosz hadászati bombázó repült át Venezuelába, hogy bekapcsolódjon egy ottani hadgyakorlatba. Korábban erre 2013-ban és 2008-ban is volt példa. Az első évben átruccant a dél-amerikai ország felségvizeire a Pjotr Velikij (Nagy Péter) nukleáris meghajtású rakétahordozó nehézcirkáló is.
A jelenleg szorongatott helyzetbe került Nicolás Maduro elnök decemberben Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami után bejelentette, hogy Oroszország 6 milliárd dollárnyi támogatást biztosít majd Venezuelának az olajkitermelés és a bányászat - elsősorban az aranybányák - fejlesztésére. A Reuters hírügynökség kalkulációi szerint az orosz kormányzat és a Rosznyefty addig legkevesebb 17 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott Caracasnak, 2006-tól kezdődően. Ebből 4 milliárd dollárt, amelynek kölcsönbe adásáról 2011-ben született megegyezés, orosz fegyverek vásárlására fordított a venezuelai vezetés.
Dél-amerikai partnerének válságba sodródása miatt azonban Moszkva 2014-ben és 2017-ben is kénytelen volt átalakítani a hitelek konstrukcióját. Utóbbi alkalommal az orosz pénzügyi tárca 3,15 milliárd dollár visszafizetését ütemezte át 10 évre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön nem tudta megmondani, hogy mi lesz a venezuelai adósságszolgálattal.
A Rosznyefty 2014-ben 6,5 milliárd dollárt fizetett ki olajszállítások előlegeként. Az ügylet fedezetéül az Egyesült Államokban működő, de nagyrészt a venezuelai PDVSA olajcég által birtokolt CitGo olajfeldolgozó vállalat részvényei szolgáltak. A Rosznyefty pénzügyi jelentéseiből kiderült, hogy ez az adósság 2018 szeptemberére 3,1 milliárd dollárra csökkent. Valami mégsem mehetett zökkenőmentesen a szállításokkal, mert Igor Szecsin, a Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke novemberben Caracasba repült Maduróval tárgyalni.
A Rosznyefty 30 éves kitermelési engedélye a venezuelai kontinentális talapzat Patao és Mejillones lelőhelyére, és gázt is exportálhat az országból. Az orosz vállalat 2017 augusztusában megvásárolta az indiai Essar Oil Limited (Nayara Energy) 49 százalékát, amivel együtt részesedést szerzett venezuelai projektekben.
Oroszországban a venezuelai kormány által birtokolt Fonden S.A. alap 49 százalékos részesedésével működik a Jevrofinansz Mosznarbank, amelyben az orosz VTB és a Gazprombank egyaránt 25 százalék+1 részvény arányban tulajdonos. Novemberi lapértesülés szerint mindkét orosz bank megpróbált szabadulni a pakettjétől, a törekvés eredményéről azonban nem jelent meg nyilvános információ.
A The Bell című orosz hírportál szerint Moszkva a hitelezés mellett megpróbált módszertani segítséget is nyújtani Caracasnak a válság elküzdésére. Októberben az orosz pénzügyi és gazdaságfejlesztési tárca szakemberei, valamint a központi bank és az adóhatóság képviselői a helyszínen tájékozódtak. Hazatérésüket követően a tisztségviselők tervet dolgoztak ki a gazdaság stabilizálására, amely egyebek között magában foglalja a bankóprés leállítását, a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, az olajkitermelés felfuttatását, az export diverzifikálását és az adórendszer reformját.
A Kreml Madurót tekinti törvényes elnöknek
Oroszország Nicolás Madurót tekinti Venezuela törvényes elnökének, és óva int minden országot attól, hogy beavatkozzon a dél-amerikai köztársaság belügyeibe - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
"A legfelső hatalom elbitorlásának kísérletét Venezuelában úgy ítéljük meg, mint ami ellenkezik a nemzetközi jog alapjaival, és rombolja azokat" - hangoztatta.
Mint mondta, Moszkva a legnagyobb figyelemmel követi a venezuelai eseményeket, és aggályokat ébresztenek benne azok a kijelentések, amelyek nem zárják ki a venezuelai belügyekbe történő külső beavatkozást. Hangsúlyozta, hogy Oroszország ezt és az erőszakos fellépés követelését pedig megengedhetetlennek tartja.
"Maduro Venezuela legitim államfője" - mondta Peszkov.
Beszámolója szerint Caracas egyelőre nem fordult segítségért Moszkvához, és a venezuelai helyzettel kapcsolatban orosz-amerikai kapcsolatfelvétel sem történt. Kitért arra, hogy a latin-amerikai országban egy sor orosz cég jelen van, és decemberben Vlagyimir Putyin elnök a kapcsolatok további bővítéséről tárgyalt Maduróval az orosz fővárosban.
MTI
A két ország 2001-ben haditechnikai együttműködési megállapodást kötött egymással, és a korábban nyugati felszereltségű venezuelai hadsereg áttért az orosz fegyverek rendszeresítésére. Caracas egyebek között beszerzett 23 darab Szu-30MK2V típusú vadászgépet, két harccsoportot az Sz-300-as légvédelmi rendszerből, valamint ugyancsak légitámadás elhárítására való Tor, Buk-M2-es és Pecsora rakétarendszereket. Vásárlásai között szerepelt egyebek között 92 darab korszerűsített T-72-es és 123 darab BMP-3B típusú páncélozott harci jármű is. 2010-ben indították be Venezuelában az oroszok által épített Kalasnyikov-gyárat, amelyet egy lőszerüzem is kiegészített.
Erődemonstráció céljából, valamint a két ország hadereje közötti kapcsolatok nagyszerűségének bizonyítására decemberben két Tu-160-as orosz hadászati bombázó repült át Venezuelába, hogy bekapcsolódjon egy ottani hadgyakorlatba. Korábban erre 2013-ban és 2008-ban is volt példa. Az első évben átruccant a dél-amerikai ország felségvizeire a Pjotr Velikij (Nagy Péter) nukleáris meghajtású rakétahordozó nehézcirkáló is.
A jelenleg szorongatott helyzetbe került Nicolás Maduro elnök decemberben Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami után bejelentette, hogy Oroszország 6 milliárd dollárnyi támogatást biztosít majd Venezuelának az olajkitermelés és a bányászat - elsősorban az aranybányák - fejlesztésére. A Reuters hírügynökség kalkulációi szerint az orosz kormányzat és a Rosznyefty addig legkevesebb 17 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott Caracasnak, 2006-tól kezdődően. Ebből 4 milliárd dollárt, amelynek kölcsönbe adásáról 2011-ben született megegyezés, orosz fegyverek vásárlására fordított a venezuelai vezetés.
Dél-amerikai partnerének válságba sodródása miatt azonban Moszkva 2014-ben és 2017-ben is kénytelen volt átalakítani a hitelek konstrukcióját. Utóbbi alkalommal az orosz pénzügyi tárca 3,15 milliárd dollár visszafizetését ütemezte át 10 évre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön nem tudta megmondani, hogy mi lesz a venezuelai adósságszolgálattal.
A Rosznyefty 2014-ben 6,5 milliárd dollárt fizetett ki olajszállítások előlegeként. Az ügylet fedezetéül az Egyesült Államokban működő, de nagyrészt a venezuelai PDVSA olajcég által birtokolt CitGo olajfeldolgozó vállalat részvényei szolgáltak. A Rosznyefty pénzügyi jelentéseiből kiderült, hogy ez az adósság 2018 szeptemberére 3,1 milliárd dollárra csökkent. Valami mégsem mehetett zökkenőmentesen a szállításokkal, mert Igor Szecsin, a Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke novemberben Caracasba repült Maduróval tárgyalni.
A Rosznyefty 30 éves kitermelési engedélye a venezuelai kontinentális talapzat Patao és Mejillones lelőhelyére, és gázt is exportálhat az országból. Az orosz vállalat 2017 augusztusában megvásárolta az indiai Essar Oil Limited (Nayara Energy) 49 százalékát, amivel együtt részesedést szerzett venezuelai projektekben.
Oroszországban a venezuelai kormány által birtokolt Fonden S.A. alap 49 százalékos részesedésével működik a Jevrofinansz Mosznarbank, amelyben az orosz VTB és a Gazprombank egyaránt 25 százalék+1 részvény arányban tulajdonos. Novemberi lapértesülés szerint mindkét orosz bank megpróbált szabadulni a pakettjétől, a törekvés eredményéről azonban nem jelent meg nyilvános információ.
A The Bell című orosz hírportál szerint Moszkva a hitelezés mellett megpróbált módszertani segítséget is nyújtani Caracasnak a válság elküzdésére. Októberben az orosz pénzügyi és gazdaságfejlesztési tárca szakemberei, valamint a központi bank és az adóhatóság képviselői a helyszínen tájékozódtak. Hazatérésüket követően a tisztségviselők tervet dolgoztak ki a gazdaság stabilizálására, amely egyebek között magában foglalja a bankóprés leállítását, a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, az olajkitermelés felfuttatását, az export diverzifikálását és az adórendszer reformját.
A Kreml Madurót tekinti törvényes elnöknek
Oroszország Nicolás Madurót tekinti Venezuela törvényes elnökének, és óva int minden országot attól, hogy beavatkozzon a dél-amerikai köztársaság belügyeibe - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
"A legfelső hatalom elbitorlásának kísérletét Venezuelában úgy ítéljük meg, mint ami ellenkezik a nemzetközi jog alapjaival, és rombolja azokat" - hangoztatta.
Mint mondta, Moszkva a legnagyobb figyelemmel követi a venezuelai eseményeket, és aggályokat ébresztenek benne azok a kijelentések, amelyek nem zárják ki a venezuelai belügyekbe történő külső beavatkozást. Hangsúlyozta, hogy Oroszország ezt és az erőszakos fellépés követelését pedig megengedhetetlennek tartja.
"Maduro Venezuela legitim államfője" - mondta Peszkov.
Beszámolója szerint Caracas egyelőre nem fordult segítségért Moszkvához, és a venezuelai helyzettel kapcsolatban orosz-amerikai kapcsolatfelvétel sem történt. Kitért arra, hogy a latin-amerikai országban egy sor orosz cég jelen van, és decemberben Vlagyimir Putyin elnök a kapcsolatok további bővítéséről tárgyalt Maduróval az orosz fővárosban.
MTI