Hat, a Csendes-óceán partján fekvő város, köztük a bálna- és delfinvadászat fellegváraként elhíresült Taidzsi bálnavadászai öt hajóval közös flottát indítanak útnak július első napján, egy nappal azután, hogy a szigetország hivatalosan is kiválik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC). 
    
A japán kormány december végén jelentette be, hogy kilép a vadászati moratóriumot elrendelő szervezetből, mert fel akarja újítani kereskedelmi célú bálnavadászatát. 
    
Az újonnan felálló flotta egy héten át csukabálnára vadászik a Taidzsihez közeli vizeken, Vakajama prefektúra partjainál, később Baird-féle csőröscetre és északi simabálnára Csiba prefektúra partjainál, Tokiótól keletre. 
    
Később döntik el, hogy hány bálnát ölnek le és hogyan osztoznak a zsákmányon. 
    
Bár természetvédők bírálják Japánt a kereskedelmi célú bálnavadászat felújítása miatt, egyelőre úgy néz ki, hogy a halászok egyelőre szerény célokat tűztek maguk elé, és 

    
A tudományos célú vadászat csúcspontján Japán évi 1200 bálnát is elejtett az antarktiszi vizeken, de az utóbbi években visszafogta magát az egyre hangosabb nemzetközi tiltakozások hatására és azért, mert csökkent Japánban a bálnahús iránti kereslet. 
    
A japánok évszázadokon át fogtak ki bálnákat, de az antarktiszi bálnavadászati expedíciók csak 1946-ban, az ország amerikai megszállása után indultak meg, hogy a lakosság olcsó fehérjeforráshoz jusson a bálnahúsból más húsfélék alternatívájaként. 
    
A korabeli parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a bálnavadászat nem kötődött szorosan a japán kultúrához. Ennek ellenére napjainkban több konzervatív politikus, köztük Abe Sindzo miniszterelnök nemcsak ínyencfalatként, hanem a kulturális örökség részeként is ösztönzi a bálnahúsfogyasztást. 
    
A halászati vállalkozások óvatosak, egyelőre mértéktartó célokat tűztek maguk elé, hogy előbb felmérjék a bálnahús valós piacát. 
    
Halászati illetékesek szerint Japán jelenlegi, tudományos célúnak mondott vadászatból fedezett bálnahúsfogyasztása évi 5000 tonna, ami töredéke annak az évi 200 ezer tonna bálnahúsnak, amely a nemzetközi halászati moratórium meghirdetése előtt fogyott az országban. 
    
Manapság a bálnahúst főleg az idősebb japánok fogyasztják nosztalgiából. Bálnavédők szerint lehetséges, hogy a bálnavadászat hosszabb távon nem bizonyul jó üzletnek, mert a fiatal japánok már nem igazán tekintenek élelemként a bálnákra.

MTI