Gazdaság
Elérhető a kétszámjegyű béremelés
2019-01-1207:26
Az idén is kitarthat a bérek két számjegyű emelkedése a versenyszférában, az egyeztetések már zajlanak, s hamarosan az állami vállalatoknál is kezdődnek a tárgyalások – tudta meg a Magyar Idők. A cafeteria-rendszer átalakítása miatt a cégek többsége ez évtől Szép-kártyán adja a juttatásokat. A túlóráztatásról viszont kevés szó esik, ami azt mutatja, alig érinti a dolgozókat a túlóratörvény.
Várhatóan meghaladja a versenyszférában az idei átlagos béremelés mértéke az év végén megkötött megállapodásban foglalt nyolcszázalékos bérajánlást, sőt a korábbi évekhez hasonló, újabb két számjegyű béremelés is kitarthat 2019-ben
– mondta a Magyar Idők megkeresésére Parragh László.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: változatlanul a munkaerőhiány hat a keresetek dinamikus emelésére, ugyanakkor vállalatmérettől függően nőhet a különbség az emelés mértékében. Ennek oka, hogy jellemzően a kis- és középvállalkozásoknál a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos emelése a meghatározó, míg a nagyvállalatok többet tudnak a bértömegre fordítani.
A munkaerő megtartása érdekében továbbra sem kerülhető el a bérek további jelentős emelése, és kiemelt szerepe van a termelékenységi és hatékonyságnövelő beruházásoknak is a versenyképesség javítása érdekében. Parragh hozzátette: továbbra is a növekvő kereslet és a csökkenő kínálat hat a keresetekre, tehát a piac határozza meg az idei bérfelzárkóztatást is.
A helyi tárgyalásokon az eddigi tapasztalatok. Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke a lapnak arról beszélt, a tárgyalások szinte mindenhol tartanak, ám a megállapodásokat nagyobb számban a következő hónapokban írják alá. A legtöbb cégnél az új üzleti évtől, áprilistól változnak a keresetek. A szakszervezeti vezető kiemelte: továbbra is két számjegyű béremelést javasolnak a tárgyalásokon, az eddig kötött megállapodások sikeresek, tíz százalék feletti mértékben rögzítik a 2019-es keresetnövelést. Jellemző az is, hogy az adott vállalat a bérfejlesztést több lépcsőben hajtja végre az év során.
Emellett az MTSZSZ a tárgyalásokon olyan intézkedésekre is javaslatot tesz, amelyek nem járnak többletköltséggel, de javítják a dolgozók munkakörülményeit. Buzásné Putz Erzsébet hozzátette: eddig nem találkoztak a túlóratörvény kapcsán olyan munkáltatóval, aki élt volna a 400 túlóra lehetőségével, illetve a szakszervezetek sem kaptak a kollektív szerződés módosítására vonatkozó megkereséseket.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek alelnöke a lapnak elmondta, szintén két számjegyű bérfejlesztés a céljuk, ám figyelembe veszik a vállalatonként eltérő lehetőségeket. Szintén fontos szempont, hogy ne növekedjen az adott cégnél a bérkülönbség, ezért a képviselet a helyi mediánkeresetet veszi alapul az átlagkereset helyett. László Zoltán úgy látja, a tavalyi keresetemelések az idén már nem jellemzők, ám a mérték továbbra is ahhoz közelít. Hozzátette: a bérajánlásra nem hivatkoznak a tárgyalások során, mivel a minimálbér-megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség – amelynek a Vasas is tagja – nem írta alá.
A Magyar Idők úgy tudja, jövő szerdán kezdődnek az állami cégek bérfejlesztésével kapcsolatos egyeztetések. Első lépésben a munkáltatók és a szakszervezetek egyeztetnek, ezt követően születhet megállapodás a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán. Korábban már beszámoltunk róla: a 2017-ben kötött, három évre szóló egyezség értelmében idén 5 százalékkal emelkednének a bérek az állami vállalatoknál, ám abban egyetértenek a felek, hogy a munkaerő megtartása érdekében ennél magasabb mértékre van szükség.
Magyar Idők
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: változatlanul a munkaerőhiány hat a keresetek dinamikus emelésére, ugyanakkor vállalatmérettől függően nőhet a különbség az emelés mértékében. Ennek oka, hogy jellemzően a kis- és középvállalkozásoknál a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos emelése a meghatározó, míg a nagyvállalatok többet tudnak a bértömegre fordítani.
A munkaerő megtartása érdekében továbbra sem kerülhető el a bérek további jelentős emelése, és kiemelt szerepe van a termelékenységi és hatékonyságnövelő beruházásoknak is a versenyképesség javítása érdekében. Parragh hozzátette: továbbra is a növekvő kereslet és a csökkenő kínálat hat a keresetekre, tehát a piac határozza meg az idei bérfelzárkóztatást is.
A helyi tárgyalásokon az eddigi tapasztalatok. Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke a lapnak arról beszélt, a tárgyalások szinte mindenhol tartanak, ám a megállapodásokat nagyobb számban a következő hónapokban írják alá. A legtöbb cégnél az új üzleti évtől, áprilistól változnak a keresetek. A szakszervezeti vezető kiemelte: továbbra is két számjegyű béremelést javasolnak a tárgyalásokon, az eddig kötött megállapodások sikeresek, tíz százalék feletti mértékben rögzítik a 2019-es keresetnövelést. Jellemző az is, hogy az adott vállalat a bérfejlesztést több lépcsőben hajtja végre az év során.
Emellett az MTSZSZ a tárgyalásokon olyan intézkedésekre is javaslatot tesz, amelyek nem járnak többletköltséggel, de javítják a dolgozók munkakörülményeit. Buzásné Putz Erzsébet hozzátette: eddig nem találkoztak a túlóratörvény kapcsán olyan munkáltatóval, aki élt volna a 400 túlóra lehetőségével, illetve a szakszervezetek sem kaptak a kollektív szerződés módosítására vonatkozó megkereséseket.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek alelnöke a lapnak elmondta, szintén két számjegyű bérfejlesztés a céljuk, ám figyelembe veszik a vállalatonként eltérő lehetőségeket. Szintén fontos szempont, hogy ne növekedjen az adott cégnél a bérkülönbség, ezért a képviselet a helyi mediánkeresetet veszi alapul az átlagkereset helyett. László Zoltán úgy látja, a tavalyi keresetemelések az idén már nem jellemzők, ám a mérték továbbra is ahhoz közelít. Hozzátette: a bérajánlásra nem hivatkoznak a tárgyalások során, mivel a minimálbér-megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség – amelynek a Vasas is tagja – nem írta alá.
A Magyar Idők úgy tudja, jövő szerdán kezdődnek az állami cégek bérfejlesztésével kapcsolatos egyeztetések. Első lépésben a munkáltatók és a szakszervezetek egyeztetnek, ezt követően születhet megállapodás a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán. Korábban már beszámoltunk róla: a 2017-ben kötött, három évre szóló egyezség értelmében idén 5 százalékkal emelkednének a bérek az állami vállalatoknál, ám abban egyetértenek a felek, hogy a munkaerő megtartása érdekében ennél magasabb mértékre van szükség.
Magyar Idők