– Világszinten is kiemelkedő méretű rendezvénysorozatnak ad otthon 2021-ben Magyarország. Mire számíthat az, aki kilátogat a vadászati világkiállításra?
– A nagy sikerű 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét a nemzetközi figyelem középpontjába kerülhet hazánk. Bár a vadászat funkciója alapvetően nem változott az elmúlt évtizedekben, a társadalmi megítélése jelentősen átformálódott, ezért a világkiállítás szervezésekor a vadászatot úgy kell elhelyeznünk a XXI. századi térben, hogy az minél többek érdeklődését felkeltse. A gyermekek jelentős része úgy nő fel, hogy nem találkozik vadászattal, a természethez való viszonyuk teljesen más, mint az előző generációknak. A kiállítást és a hozzá hagymahéjszerűen kapcsolódó programokat is ehhez igazodva kell megtervezni.

– Milyen lehetőségeket kínálnak a laikus látogatóknak?
– Az esemény központi eleme a Hung-expo vásárközpontban megrendezendő hazai és nemzetközi vadászati kiállítás lesz. A három hétig tartó rendezvényen kívül azonban számos kiállítással, konferenciával és nemzetközi rangú eseménnyel készülünk. A vadászat és vadgazdálkodás mellett kiemelten mutatnánk be a 22 állami erdőgazdaságot, emellett a vadászathoz szorosan kapcsolódó horgászat, a természetvédelem, a lovassportok, a hagyományos vadászati módok, mint az íjászat és a solymászat is képviselteti magát, valamint számtalan kutyás program is várja majd látogatókat. Fontos szerep jut emellett a gasztronómiának és a hazai borkultúra bemutatásának is. A három hétig tartó, a vadászat minden szegmensét bemutató és a világ összes vadászati hagyományokkal bíró országát felvonultató expón kívül tehát számos egyéb program kapcsolódik majd az egész éves rendezvénysorozathoz, Budapesten kívül pedig számos vidéki települést vonunk be.

– A Hungexpo mellett a Fővárosi Állat- és Növénykert lesz az egyik kiemelt helyszín. Miért épp esett erre a választás?
– Az 1971-es, nagy sikerű világkiállítás fontos helyszíne volt az állatkert, ehhez a hagyományhoz pedig mi is szeretnénk ragaszkodni. Az állatkertek újragondolása egy globális jelenség, az elmúlt évtizedekben komoly szemléletváltás ment végbe az állatok bemutatását és tartási körülményeiket illetően. Ehhez a trendhez igazodva folyik a budapesti állatkert megújítása is. Az épülő biodóm például a Kárpát-medence élővilágát nem pusztán mai valójában, hanem történetileg mutatja majd be. Ez egy újabb érdekes színfoltja lehet a rendezvénysorozatnak.

– Bár a konkrét ütemtervek még nem készültek el, milyen lépésekre lehet számítani jövőre és az azt követő két évben?
– Megvalósíthatósági tanulmányok sora készült el, a többkörös finomítást követően lassan kirajzolódnak a tényleges programok. A végleges büdzséről egyelőre még korai lenne beszélni, részben 2019 végéig, részben a 2021-es év végéig van lehetőségünk tisztázni a kiadásokat. A nemrégiben megjelent kormányhatározat a következő évre hétmilliárd forintot biztosított a végleges tervek kialakítására. A konkrét összegeket és a teendőket a jövőre felálló szervezőbizottság, illetve a munkacsoportok segítségével véglegesítjük majd.

– Nem titok, hogy a világkiállításhoz számos beruházás társul. A Hungexpo egész területe megújul, ahogyan több közlekedési fejlesztés is várható a vásárváros környékén. Milyen szerepet szánnak a magyar vállalkozóknak az infrastruktúra kiépítésében?
– Eddig is és ezután is arra törekszünk, hogy az európai uniós és a magyar jogszabályok betartása mellett a lehető legtöbb magyar vállalkozást helyzetbe hozzunk. Amikor infrastruktúra-fejlesztésről, üzemeltetésről van szó, számítunk a hazai cégekre. Az, hogy ez az esemény itthon valósul meg, önmagában garancia arra, hogy a beruházások legtöbb megbízottja és kivitelezője magyar lesz.

– A megvalósítás ugyan még el sem kezdődött, sokan máris azért aggódnak, hogy hatalmas ráfordítás mellett veszteséges lesz a rendezvénysorozat…
– Nem ez lesz az első, nemzetközi figyelmet felkeltő rendezvény, amit az elmúlt nyolc évben megvalósítottunk. Eddig bármilyen világeseményt szerveztünk, legyen szó a Forma–1-es versenyekről, a FINA-világbajnokságról vagy a Budapesten tartott nemzetközi rendezvényekről, a befektetésünk minden alkalommal busásan megtérült. A vadászati turizmus komoly fizetőerővel bíró kereslet, a világkiállítás ideje alatt pedig számításaink szerint akár egymillió ember is megfordulhat az országban. Számos turistát várunk, akik amellett, hogy megszállnak egy-egy magyar szállodában, jelentős összeget költenek el a különböző vendéglátóhelyeken és szolgáltatóknál. A rendezvénysorozat tehát – minden járulékos hasznot beszámítva – bőven visszahozza majd az árát. Sőt, olyan országimázs-alakító hatása lehet, amelynek hozadéka a kiadások többszörösét érheti el.

Köpöncei Csilla
Magyar Idők