Akár a másfélszeresét is érheti 2022-re a 2016-os nettó keresetünk, ha megvalósul a kormány minap nyilvánosságra hozott, 2022-ig szóló terve. Ebben a reálkeresetek akár ötvenszázalékos emelkedését jelölte ki célként; ez korábban még negyvenszázalékos növelés volt. A reálkereseti mutató méri, hogy az egységnyi kézhez kapott fizetésünk értéke mekkora, tehát abból az adott időszakban többet vagy kevesebbet tudunk vásárlásra, fogyasztásra, vagy akár megtakarításra költeni. 
 
A Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek szerint a reálkereset-emelkedésre kitűzött cél reális, ám ehhez következetes lépésekre van szüksége mind az államnak, mind a gazdaság többi szereplőjének. 
 
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a lap kérdésére optimistának, ám merész célkitűzésnek nevezte a tervezett reálkereset-emelkedést. Kiemelte: kedvező, ideális ívet jelölt ki a kormány a konvergenciaprogramban, amely a rendszerváltás óta először érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy közelebb kerüljünk Nyugat-Európához, amennyiben az abban foglalt inflációs, növekedési és egyéb makrogazdasági mutatók megvalósulnak. 
 
A főtitkár hangsúlyozta: a programban kijelölt pálya elérését számos tényező befolyásolhatja. Amennyiben a külső tényezők nem okoznak érdemi hatásokat, akkor elképzelhető a reálkeresetek ötvenszázalékos növelése, ugyanakkor ehhez ki kell alakítani a megfelelő szabályozórendszert. A célokhoz továbbra is fent kellene tartani az idei és a tavalyi évhez hasonló, átlagosan a két számjegyű bruttó keresetemeléseket. Jelenleg azonban a túlfűtött bérfelzárkóztatáshoz nem párosul az ehhez szükséges teljesítmény. 
 
Dávid Ferenc megjegyezte, a tőkeerős, exportra termelő cégek fent tudják tartani ezt a léptékű felzárkózást, ugyanakkor a hazai, jellemzően duális vállalkozói szféra másik ága, tehát a nem hatékonyan működő, hátrányosabb piaci helyzetben lévő cégeknek már nagy problémákat okozhat.

A teljesítmény és a béremelés összhangját az oktatási rendszer megreformálása, valamint a hatékonyságnövelés segítheti, amely hosszú távon a munkaerőpiacra is kedvezően hat, mivel az automatizálásnak köszönhetően kevesebb emberrel lehet elérni ugyanazt a szintet. A munkavállalók közül pedig sokan el tudnának helyezkedni az olyan ágazatokban, amelyekben az élőmunkát nem lehet kiváltani. 
 
Dávid Ferenc példaként említette a szociális területeket, ahol a demográfiai folyamatok miatt egyre több emberre lesz szükség. Hozzátette: a nagyobb munkaadói járulékcsökkentés elősegítené a kedvező folyamatokat, emellett a kormány a munkavállalókat érintő elvonásokhoz is hozzányúlhat, beleértve a személyi jövedelemadó csökkentését, amely szintén a reálbérek növelését segítené. 
 
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Időknek kiemelte: a szakszervezet támogatja a konvergenciaprogramban foglaltakat, mivel az érdekképviseletek régóta vallják, hogy a felzárkózást gyorsabban végre kell hajtani. 
 
A szakszervezeti vezető ugyanakkor bátor lépésnek nevezte a programban megfogalmazott célokat, de emlékeztetett, a hatéves bérmegállapodás megkötése is merész lépés volt, mára viszont már látszik, hogy az szinte csak kedvező hatásokkal járt. A gazdaság szereplőinek segítése is fontos, mivel míg hazánkban a mikro- és kisvállalkozások közül párszáz cég az exportképes, addig Ausztriában a nagyságrend többezres. 
 
Palkovics hozzátette: világosan látszik, hogy a korábbi politikai és gazdasági irányokkal ellentétben egy merőben új, minőségi változás körvonalazódik, amelyet a konvergenciaprogram is tartalmaz.

Magyar Idők