Ha a diákok tenni szeretnének a mindennapokban a klímaváltozás ellen, akkor sokat segít, ha a vízfogyasztás csökkentésére, a szelektív hulladékgyűjtésre és a fosszilis energiák használatának visszaszorítására törekszenek - mondta a köztársasági elnök. Mindezek mellett olyan szakemberek lehetnek belőlük, akik szárazságtűrő növényeket nemesítenek, olyan városokat terveznek, amik az ökológiai lábnyomukat úgy csökkentik, hogy közben az életszínvonal megmarad és energiatárolókat terveznek, mert a jövőben ezekre nagy szükség lesz - tette hozzá.
Előadásában hangsúlyozta, hogy 1999 és 2014 között a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon 31 százalékkal nőtt, az energia felhasználás viszont közel 20 százalékkal, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig negyven százalékkal csökkent.
Bár 2014 óta a jelentős tranzit forgalom növekedés miatt nőtt a károsanyag kibocsátás mértéke, de a világon ma is mindössze 21 olyan ország van, mint Magyarország, ahol nőtt a GDP, viszont csökkent az ökológiai lábnyom. Az alternatív energiák használatának bővítése épp ezért fontos feladat - tette hozzá.
Magyarországnak is szembesülnie kell azzal, hogy egyre kevesebb vízből kell majd gazdálkodni, mert egy tanulmány szerint Európában a Kárpát-medence az a terület, ahol a leginkább érezteti hatását a klímaváltozás. Érezhetőek az aszályok, s a hirtelen lezúduló csapadékok miatt az árvizek rekordokat döntenek - mondta Áder János.
Nem lehet homokokba dugni a fejünket - jelentette ki, mert bár a politikusok foglalkoznak a klímaváltozás témájával, de csak érintőlegesen, pedig kutatók szerint is a klímaváltozás egyik következménye a tömeges migráció vagy a háborúk.
MTI