Orbán Viktor gazdasági modellje Donald Trump amerikai elnök álmát valósítja meg – írta Magyarországgal foglalkozó elemzésében a minap a Bloomberg hírügynökség, amelynek újságírója szerint a magyar gazdasági modell néhány eszköze az Egyesült Államokban is működőképes lenne.

„A magyar kormányfő folyamatosan nyeri a választásokat, a globalizálódás áldozatait előnyben részesítő unortodox gazdaságpolitikájának köszönhetően” – állapította meg az elemző, majd feltette a kérdést: vajon megvalósítható-e Donald Trump amerikai elnök álma, hogy visszaszorítsa a globalizálódást és megsegítse annak kárvallottjait? A szerző szerint a 2010 óta immár harmadik földcsuszamlásszerű győzelmével Orbán Viktor magyar kormányfő bebizonyította, hogy ezt meg lehet tenni, legalábbis egy ideig.

A távirati iroda tudósítása szerint az elemzés utalt arra: Orbán Viktort azzal vádolják, hogy önkényuralmi kormányt alakít, orosz stílusú propagandagépezetet hoz létre és az állampolgárok alapvető idegengyűlölő ösztöneire épít. Magyarország azonban – fogalmazott a cikkíró – továbbra is működő demokrácia és a Fidesz olyan gazdaságpolitikának köszönheti sikerét, amely emelte a béreket és csökkentette a munkanélküliséget.

A cikk emlékeztetett arra, hogy 2010-ben, amikor az Orbán-kormányt megválasztották, Magyarország az összeomlás szélén állt. Az ország a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által irányított, görög stílusú adósságprogramban evickélt, de azután nagyon határozottan elkezdődött az ország pénzügyeinek rendbetétele. 2011-ben 5,3 százalékos, 2012-ben pedig 2,4 százalékos gazdasági növekedést mutatott fel, visszafizette az adósságot az Európai Uniónak és az IMF-nek és csökkentette a külföldi valutában nyilvántartott adósság mértékét is.

Ehhez a magyar kormány államosította a magánnyugdíjpénztárakat, 15 százalékos egykulcsos jövedelemadót vezetett be, és 27 százalékra emelte az áfát, amely így Európában a legmagasabb lett. Emellett különadókat kényszerített a külföldi vállalatok által uralt szektorokra – például az energetikára vagy a pénzügyi szektorra, és újraállamosított néhány kulcsfontosságú vállalatot is, amelyet aztán magyar beruházóknak, a Bloomberg szerint gyakran a szövetségeseinek és a barátainak adott el.

A szerző Budapesten beszélgetett a Századvég intézet vezető közgazdászával, György Lászlóval, és idézte a véleményét. A magyar gazdaságpolitika kiigazította azzal a gazdaságpolitikával történő kacérkodást, amelyet Bill Clinton korábbi amerikai elnök munkaügyi minisztere, Robert Reich szuperkapitalizmusnak nevezett – fogalmazott az amerikai újságírónak György László. Hozzátette: ezt a szuperkapitalista rendszert a globális vállalatok uralma jellemzi, amelyeknek a költségek csökkentésére való törekvése oda vezetett, hogy a bérek növekedése elmaradt a termelékenység növekedése mögött.

– Magyarország a posztkommunista átmenet idején elveszítette munkahelyeinek egyharmadát, miközben Lengyelországban az az arány húsz-, a Cseh Köztársaságban tízszázalékos volt – ismertette György László. Ugyanakkor az ipar kulcsfontosságú ágazataiban döntő pozíciókat elfoglaló külföldi vállalatok jóval kevesebb adót fizettek, mint a magyar vállalkozások: a gyógyszeriparban például 2010-ben 18 százalékos adót fizettek, miközben a magyar középvállalkozásoknak 52 százalékos volt az adójuk.

A Bloomberg a magyar gazdaságpolitika bemutatásakor kiemelte a jövedelemadó csökkentését, a családoknak nyújtott – és a cikk által nagylelkűnek nevezett – adókedvezményeket, valamint a külföldi adósságállomány csökkentését. Megjegyezte, hogy az Orbán-kormány 2010 óta 750 ezer munkahelyet teremtett. – A miniszterelnök lényegében azt tette, amit Donald Trump elnök ígért: enyhítette a globalizálódás veszteseinek, elsősorban is az alacsony jövedelmű dolgozóknak a terheit. Ezt ők a voksukkal honorálták az ország legszegényebb vidékein – állapította meg az elemzés.

A hírügynökség véleményoldalán megjelent cikk hangsúlyozta: az Orbán-kormány tapasztalatai relevánsak lehetnek az Egyesült Államoknak is. „A magyarok néhány módszere működhetne itt is, ha a republikánusoknak lenne bátorságuk kipróbálni őket” – állapította meg az elemzés.

Magyar Idők