Kiemelte: az együttműködés szempontjából fontos, hogy a közép-ázsiai országokban jelentős nyersanyagtartalékok vannak, és vízipari beruházások vonatkozásában is együtt dolgozhatnak. Szijjártó Péter kifejtette: a közép-ázsiai térség az európai energiaellátás diverzifikációja szempontjából kulcsfontosságú lehet a közeljövőben. Emellett ezekben az országokban jelentős vízenergia-források vannak, de ezeknek csak kis részét hasznosítják - közölte. Hozzátette: Magyarországon, illetve Közép-Európában a vízipari technológiák gazdag tárháza áll rendelkezésre, így kölcsönösen előnyös vízipari beruházásokat hajthatnak végre a térségben közép-európai cégek. Kitért rá: első alkalommal rendeztek külügyminiszteri találkozót ilyen keretben, és az egyeztetést várhatóan követi majd újabb hasonló tanácskozás. 

A tárcavezető megjegyezte: a találkozón a vendégük volt az EU különleges képviselője, aki a közép-ázsiai stratégia kidolgozásáért felelős, és ő arról tájékoztatott, hogy az unió most modernizálja a stratégiát. Kairat Abdurrahmanov kazah külügyminiszter kijelentette: a V4 az egyik leginkább kulcsfontosságú és legígéretesebb partnere lehet a közép-ázsiai országoknak, amelyeknek nagyon hasznos, hogy tanulmányozhatják ezt a sikeres csoportosulást. Szavai szerint a keddi találkozón a nyitottság, a közös megértés jegyében tárgyaltak. A V4 és Közép-Ázsia közötti együttműködési lehetőségek között említette egyebek mellett az energetikát, a vízgazdálkodást és az oktatást. Országáról szólva Kairat Abdurrahmanov hangsúlyozta: Kazahsztán jelentősen hozzájárul a békéhez, a stabilitáshoz, az együttműködéshez és a fenntartható fejlődéshez az eurázsiai térségben. Kérdésre a magyar-kazah kereskedelmi forgalom csökkenését a nemzetközi piacok sebezhetőségével indokolta, de jelezte, hogy megpróbálják újraéleszteni a kapcsolatokat, például a mezőgazdaság területén. Erlan Abdildajev kirgiz külügyminiszter kifejtette: a visegrádi és a közép-ázsiai államok közötti együttműködés új fejezete mindkét félnek előnyös, kedvező lehet.

MTI