A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett eseményen a politikus kiemelte: "ha az anyanyelv és a szülőföld szeretetét, a hitben és a népi hagyományokban való kitartást kellene egy melléknévben összesűrűsíteni, akkor arra a csángó lenne a legalkalmasabb".

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az alaptörvény kimondja, Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.    

A mai este arra példa, hogyan vállal egy határon túli magyar közösség felelősséget az anyaországi magyarságért - jelentette ki. A frakcióvezető kifejtette: a vízkereszt és hamvazószerda közötti farsangi időszak a nevetés, az önfeledt mulatás, a vígasságok ideje évszázadok óta, a farsangi időszak a magyar népi kultúra szerves részévé vált. 

A budapesti farsangnak pedig "kiemelkedő, emblematikus és elválaszthatatlan eseményévé vált" a csángó bál - közölte.
Úgy látja, a csángó bál több szempontból is különleges rendezvény, mert "egy valamire való nemzetnek, nemzeti közösségnek nemcsak a szenvedésben, a megpróbáltatásokban kell sorsközösséget vállalnia, hanem az öröm és vígasság idején is".

Gulyás Gergely felidézte: Magyarországon a mohácsi vész óta megszállók követték egymást, háborúk és diktatúrák szedték áldozatok ezreit. 

A csángók "talán még hányatottabb sorsot éltek meg, és még nagyobb megpróbáltatások és viharok között", asszimilációs törekvésektől fenyegetve kellett megmaradniuk - mutatott rá. Hozzátette: ráadásul a csángókról hosszú időn keresztül még az anyaország is megfeledkezett.

Megjegyezte: a 21. századi Európa "mindenkinél magabiztosabban ad leckét emberi jogokból, mégis, a csángók még ma is félve lehetnek csak csángók".

A politikus arról is beszélt: egy magyar nemzetrész sorsa sosem volt könnyű az évszázadok során, "éppen ezért más népeknél jobban becsüljük magyarságunkat, nyelvünket, identitásunkat".  

MTI