Cropped landscape
Sport
„Defense wins championships!”
2018-02-0617:15
szubjektív
A New England Patriots és a Philadelphia Eagles játszotta 2018. február 4-én az LII. Super Bowlt Minneapolisban. A Patriots története hatodik, míg a Philadelphia a franchise első sikerére hajtott. Következzen egy szubjektív elemzés és értékelés a döntőről. Dani Bálint írása.
Manning és az utolsó győzelem
Prológus

Tavaly úgy kezdtem: Hol is kezdjem? Idén azzal indítok, hogy nem erre számítottam. Sem én, de talán Doug Pedersonékon kívül senki más sem. Az idei -  LII. Super Bowl – ismét bebizonyította, miért az egyik legjobb sport az amerikai futball. A meccs előtt furcsa érzésem volt. Az 50. nagydöntő jutott eszembe, amikor a Cam Newton vezette rendkívül gördülékeny támadósor találkozott a hanyatló Peyton Manninggel és félelmetes védelmével. A Denver totálisan kizökkentette a Carolina csapatát és az őrületbe kergették Newtont, aki összeroppant és Peyton Manning gyűrűvel lovagolhatott a naplementébe. Hamar kijelentem, már csak ezért sem lehetett teljesen összehasonlítani az akkori döntőt a mostanival, de mérkőzés előtt ez jutott eszembe. Mert Cam és a támadósor összeroppant, Brady és a Pats offense nem fog. Ebben biztos voltam. Amit sejtettem: ha a Philly defense fala össze tudja nyomni a zsebet olyan százalékban, ahogy ezt az alapszakaszban tette (a passzjátékok 40%-ában tudták siettetni az irányítót, ami 41 alkalommal több, mint a második csapat), akkor lehet keresnivalója a Super Bowlon is.  Valamiért viszont most nem tudtam lelkesedni a döntőért. Korábbi években mindig alig vártam a kezdést, most féltem attól, hogy unalomba fullad a találkozó. Mert jó ez a Philadelphia, de… Nick Foles? Nick Foles kevés lesz.

Nick Foles, a nyerőember
Mérkőzéseket a támadósor, bajnokságot a védelem nyer.

Kérdések kavarogtak a fejemben a mérkőzés előtt. Milyen lesz Foles? Milyen lesz a PHI defense? Mekkora nyomás lesz Bradyn? Az első drive-ban jól meneteltek a sasok, ám a Red Zone-ban megálltak és az újonc Elliott megszerezte ugyan a vezetést, de ott hagytak 4 pontot. Vajon Carson Wentzcel is ott hagyta volna? Ezt már sosem tudjuk meg, de Nick Folesnak voltak biztató momentumai a drive-on belül.

A Patriots Bill Belichick irányítása alatt 7 döntőben 0, azaz NULLA pontot szerzett az első negyedekben, most megtörték az átkot Gostkowski mezőnygóljával. 

Ahogy haladt a mérkőzés, úgy lettem egyre izgatottabb. Hogy miért? Mert Nick Foles jól játszott. Nick Foles magabiztos volt. Az a Nick Foles, aki csereként állt be Carson Wentz sérülése után szezon közben és az első két találkozóján borzalmas volt. Előzetesen nem lehetett tudni, mire lesz képes ekkora ”színpadon”.  Többször is rácsodálkoztam, milyen jól kezeli a helyzetet, jó döntéseket hozott, ami nem elvárható egy Foles kaliberű QB-tól. Mert Foles nem egy rossz képességű irányító és kifejezetten jól játszott a PO-ban, de egyáltalán nincs azon a szinten, mint Wentz. Wentz mindenben jobb nála, ezt senki ne vonja kétségbe. Egy lebutított Carson Wentz volt a pályán, aki káprázatosan oldotta meg a feladatát. Volt egy elképesztő szezonja 2013-ban, amikor 13 mérkőzésen 27 TD mellett 2 INT-t dobott, de azok az idők már elmúltak. Most azonban abból a Nick Folesból láthattunk egy újjászületett verziót.

Két dolgot ki kell emelni. Egyik jó barátom - aki New England szurkoló - mindig kiemeli azt, hogy a Pats az úgynevezett ”situational football”-ban verhetetlen. Mindig jól döntenek, mindig a megfelelő lépést teszik meg és emiatt is ilyen jók évek óta. A másik a kivitelezés, végrehajtás (execution). A gyilkos ösztön, a precíz, kulcshelyzetekben való sikeresség is a New England védjegyévé vált a 2000-es évek után. 

Trükkös játék után Foles (#9) kapja el a labdát
Ám ki kell mondani: mind a kettőben alulmaradt Bill Belichick a tegnapi estén. Doug Pederson kétszer is kritikus helyzetben volt 4. kísérletnél. Az egyikből first down lett a saját térfelén, a másikból a történelem első irányító által elkapott touchdownja Super Bowlban. Tökös volt végig, agresszív játékokat hívott és nem félt kockáztatni, mert bízott a játékosaiban. Tökéletesen működött. Nem az általam várt képet kaptuk. Az Eagles védelem nem tudott odaérni Bradyhez és így esélye sem volt a secondary tagjainak. Főleg az elején volt ez szemmel látható. Az offense viszont hatalmas teljesítménnyel ment a New England támadósorával és ez számomra döbbenetes volt. Mert Bradyben benne van bármikor egy rekord. Ahogy tavaly is már leírtam: ő minden idők legjobbja. 505 passzolt yarddal és 3TD átadással zárt, ennél többet nem lehet tenni a győzelemért. Legmerészebb álmomban sem gondoltam, hogy a Nick Foles vezette támadósor 41 pontot tesz fel a New England védelme ellen. Azt el tudtam képzelni viszont, hogy a NE 30 fölött szerez. A két együttes összesen 1151 yardot tett meg, ami nem csak a Super Bowlok történetében a legtöbb megtett total yard, hanem bármilyen NFL mérkőzést tekintve rekord. 

Graham (#55) kiüti a labdát Brady (#12) kezéből
Az Eagles az egész playoffban ”underdognak”, azaz esélytelennek volt kikiáltva. Pedig megnyerték a konferenciát. De senki nem bízott Nick Folesban sem, aki rácáfolt mindenkire és megérdemelten lett a döntő legértékesebb játékosa. Nem lenne teljes az írásom, ha nem lenne szó Clement vagy Ertz TD elkapásáról. Szerintem jó ítélet született mindkét esetben, csak úgy, mint ahogy rossz 2014-ben Dez Bryant elkapásánál és rossz Jesse James idei touchdownjánál (utólag mindkettőt elvették). A végén azonban nem ezek, hanem egy védekező játék döntött. Brandon Graham a mérkőzés EGYETLEN sackjével lezárta a kérdéseket. És amit korábban leírtam: Doug Pederson végig hibátlanul döntött. Nem akart hősködni és TD-t csinálni a labdaszerzést követően, hanem elvette az ellenfél időkéréseit, csapata berúgta a field goalt és megnyerte a meccset. A Philadelphia Eagles történetének első bajnoki címét a Super Bowl érában. És akkor lehet-e azt mondani, amit előszeretettel használ mindenki: valóban a védelem nyeri a bajnokságokat? Én azt hiszem, ennél nagyobb bizonyíték nem is kell. Egész mérkőzésen az offense volt hangsúlyban. Szétszedte a két csapat a másik védelmét, de amikor kellett, akkor a defense megálljt parancsolt és előlépett. Ugyanúgy, ahogy 2015. február 1-jén. Akkor Malcolm Butler volt a hős a New England védelmében, aki egy percet sem játszott az idei döntőben. Érthetetlen döntés Belichicktől, egyelőre nincs rá ésszerű magyarázat. Hiába az elképesztő offense számadatok, a támadó rekordok, ha nincs védelem a végén, akkor Brady végigmenetel és most hatszoros Super Bowl bajnokként valószínűleg róla írtam volna. De jött Graham és az egyetlen sack, amiből fumble lett. A Super Bowlban. A Vince Lombardi trófeáért. Defense wins championships!

Foles kezében az Eagles első Vince Lombardi trófeája
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ