Gazdaság
Theresa May: Nagy-Britanniának nem kell választania az EU-val és a másokkal folytatott kereskedelem között
2018-02-0211:26
Theresa May, Nagy-Britannia, Emmanuel Macron, Európai Unió, brexit
Theresa May brit miniszterelnök szerint az Európai Unióval tervezett szabadkereskedelmi egyezménynek nem szabad kizárnia, hogy Nagy-Britannia hasonló kereskedelmi megállapodásokat köthessen a világ többi részével.
May pénteken véget ért, elsősorban a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra összpontosító hivatalos kínai látogatása után adott interjút a BBC rádiónak. A brit kormányfő megerősítette: London olyan szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az EU-val, amely a lehető legszélesebb körű vámmentességgel biztosítja a további "súrlódásmenetes" kereskedelmet az unióban maradó országokkal.
A brit miniszterelnök szerint azonban e szabadkereskedelmi megállapodásnak lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a világ más országaival is szabadon köthessen kereskedelmi egyezményeket.
Theresa May szerint "a kettő nem egymás alternatívája", Nagy-Britanniának nem kell választania, hogy melyiket akarja.
Nagy-Britanniának egyetlen választása van: az, hogy visszaszerezze az ellenőrzést pénze, határai és törvényei felett - tette hozzá.
A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul, mivel nem akarja teljesíteni azokat a feltételeket - köztük a szabad munkaerőmozgás engedélyezésének kötelmét -, amelyek e két integrációs szerveződéshez kötődnek.
A brit kormány ugyanakkor olyan átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, amely a hivatalos londoni célkitűzés szerint lehetővé teszi a brit üzleti szektor további jelenlétét az EU belső piacán.
Emmanuel Macron francia elnök azonban a minap arra figyelmeztette a konzervatív párti brit kormányt, hogy "nem szemezgethet" az EU-val folytatandó együttműködés - különösen a belső piaci hozzáférés - előnyeiből a szabályok teljesítése nélkül, mivel ez az EU egységes belső piacának lebontásával érne fel.
Macron január végi londoni látogatásán, szintén a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: ha Nagy-Britannia a Brexit után is hozzá akar férni az unió belső piacához, akkor ennek előfeltételeit is teljesítenie kell. Ezek közé tartozik az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének érvényesítése, a további befizetés az EU-költségvetésbe és az EU-bíróság joghatóságának elismerése.
A Financial Times pénteki beszámolója szerint az Európai Unió szankciókra is kész Nagy-Britanniával szemben annak megakadályozására, hogy a brit EU-tagság megszűnése után London például egyoldalú adócsökkentésekkel vagy a szabályozások lazításával jusson gazdasági előnyökhöz az unió kárára.
A londoni gazdasági napilap által látott uniós irányelv szerint a brit gazdaság "túl nagy és túl közel van" ahhoz, semhogy az EU "normális kereskedelmi partnerként" kezelhesse a kilépés után. Brüsszel ezért olyan új intézkedési eszköztár összeállítására törekszik, amellyel a Brexit után is korlátokat szabhat Nagy-Britannia számára az adózás, az állami támogatás, a környezetvédelmi előírások és a munkavállalói jogok területén.
MTI
A brit miniszterelnök szerint azonban e szabadkereskedelmi megállapodásnak lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a világ más országaival is szabadon köthessen kereskedelmi egyezményeket.
Theresa May szerint "a kettő nem egymás alternatívája", Nagy-Britanniának nem kell választania, hogy melyiket akarja.
Nagy-Britanniának egyetlen választása van: az, hogy visszaszerezze az ellenőrzést pénze, határai és törvényei felett - tette hozzá.
A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul, mivel nem akarja teljesíteni azokat a feltételeket - köztük a szabad munkaerőmozgás engedélyezésének kötelmét -, amelyek e két integrációs szerveződéshez kötődnek.
A brit kormány ugyanakkor olyan átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, amely a hivatalos londoni célkitűzés szerint lehetővé teszi a brit üzleti szektor további jelenlétét az EU belső piacán.
Emmanuel Macron francia elnök azonban a minap arra figyelmeztette a konzervatív párti brit kormányt, hogy "nem szemezgethet" az EU-val folytatandó együttműködés - különösen a belső piaci hozzáférés - előnyeiből a szabályok teljesítése nélkül, mivel ez az EU egységes belső piacának lebontásával érne fel.
Macron január végi londoni látogatásán, szintén a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: ha Nagy-Britannia a Brexit után is hozzá akar férni az unió belső piacához, akkor ennek előfeltételeit is teljesítenie kell. Ezek közé tartozik az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének érvényesítése, a további befizetés az EU-költségvetésbe és az EU-bíróság joghatóságának elismerése.
A Financial Times pénteki beszámolója szerint az Európai Unió szankciókra is kész Nagy-Britanniával szemben annak megakadályozására, hogy a brit EU-tagság megszűnése után London például egyoldalú adócsökkentésekkel vagy a szabályozások lazításával jusson gazdasági előnyökhöz az unió kárára.
A londoni gazdasági napilap által látott uniós irányelv szerint a brit gazdaság "túl nagy és túl közel van" ahhoz, semhogy az EU "normális kereskedelmi partnerként" kezelhesse a kilépés után. Brüsszel ezért olyan új intézkedési eszköztár összeállítására törekszik, amellyel a Brexit után is korlátokat szabhat Nagy-Britannia számára az adózás, az állami támogatás, a környezetvédelmi előírások és a munkavállalói jogok területén.
MTI