May a davosi világgazdasági fórum mai munkanapján elmondott beszédében kijelentette: ezeknél az internetes vállalatoknál dolgoznak "a világ legragyogóbb elméi", és e cégeknek a legjobb szakembereiket kell ráállítaniuk arra, hogy a közösségi portálok megfelelhessenek a társadalommal szembeni legalapvetőbb felelősségüknek. 

A brit kormányfő szerint ez nemcsak a legnagyobb internetes vállalatokra vonatkozik, mivel a szervezett bűnözés és a terrorizmus a kisebb online platformokon is gyorsan otthonra lelhet. 

Theresa May egyenes utalást tett arra, hogy a kormányok törvényi kényszerítő eszközökkel is élhetnek szükség esetén. Beszédében kijelentette: helyénvaló annak tanulmányozása, hogy a közösségi médiaportálokat üzemeltető vállalatok vezetői milyen jogi felelősséggel tartoznak a cégeik online felületein megjelenő tartalmakért. 

A brit miniszterelnök szerint a jelenlegi helyzet egyre fenntarthatatlanabb, mivel mára világossá vált, hogy a közösségi médiaportálokat működtető internetes vállalkozások most már nem csupán passzív tartalombefogadók. 

A Downing Street Theresa May davosi beszédéhez időzítve közzétette az Edelman Trust Barometer nevű éves bizalmi felmérés adatait. Az ismertetés szerint a válaszadók 70 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a közösségi médiatársaságok nem lépnek fel kellő eréllyel a felületeiken megnyilvánuló törvénysértő vagy etikátlan magatartás ellen. Ugyancsak 70 százalék értett egyet azzal, hogy nem elégséges e vállalatok fellépése a szélsőséges tartalmak megosztásával szemben sem. 

A válaszadók több mint egyharmada - 34 százaléka - nem ért egyet azzal, hogy a közösségi média a társadalom javát szolgálja. 
A brit miniszterelnök nem először helyez kilátásba törvényi intézkedést. Theresa May a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva néhány hete kijelentette: ha a nagy internetes társaságok nem lépnek fel a radikalizáló hatású online tartalmak terjesztése ellen, a brit kormány fontolóra veheti olyan új intézkedési hatáskörök bevezetését, amelyekkel a hatóságok útját állhatják a szélsőséges tartalmakhoz való hozzáféréshez. 

Amber Rudd brit belügyminiszter nemrégiben szintén arra szólította fel a globális közösségi felületeket üzemeltető internetes vállalatokat - közvetlenül nevesítve közülük a Facebookot, a Twittert és a Google-t -, hogy sürgősen fejlesszenek ki olyan technológiai megoldásokat, amelyek megtisztítják felületeiket a terrorista, radikalizáló tartalmaktól. 

Rudd bejelentette: a brit kormány markáns szigorítási tervei szerint a jövőben súlyos, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősülne az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak puszta megtekintése is. 
MTI