A sorozat első előadását január 25-én tartják Az avarok és a nagyszentmiklósi kincs nyomában címmel, amelyen a Temes megyei Nagyszentmiklós határában 1799-ben előkerült rejtélyes leletegyüttesről lesz szó. Az esten Csorba László vendége Bálint Csanád akadémikus, régész, a leletek szakértője lesz - közölte a Várkert Bazár sajtóosztálya az MTI-vel. A 23 darabból álló, tíz kilogramm súlyú edényegyüttes a kora középkori Közép- és Kelet-Európa legnagyobb aranylelete, amelyre egy szerb szőlősgazda bukkant rá árokásás közben. I. Ferenc magyar király a kincset a felfedezés után közvetlenül a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba szállíttatta, és jelenleg is a bécsi Szépművészeti Múzeumban (Kunsthistorisches Museum) őrzik. Mint írják, a kincs körül számtalan rejtély kering: már maga a kora sem könnyen határozható meg, az edények annyira egyedi formájúak és a díszítésük annyira különleges. Ma a tudósok úgy vélik, ha a VI-VIII. században keletkezett a kincs, akkor avar eredetű, ha IX. századi, akkor dunai bolgár, ha pedig X-XI. századi, akkor a honfoglaló magyarok birtokában lehetett. Magyarországon először 1884-ben voltak láthatók az edények, majd 2002-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján állították ki őket. A csütörtöki est vendége Bálint Csanád akadémikus, az első régész, aki szakszerű ásatást folytathatott a mai Románia területén található Nagyszentmiklóson, a kincs lelőhelyén. 

A régész nemcsak tapasztalatairól mesél majd, hanem arról is, mit lehet tudni bizonyosan a leletekről, mire lehet számítani a további kutatások során, és mi az, ami valószínűleg sosem fog kiderülni. 
 
MTI