Gazdaság
Csepreghy: A növekedésre, a munkanélküliségre és a költségvetésre fókuszált 2010 óta a kormány
2018-01-2313:26
A kormány gazdasági és fejlesztési politikájának lényege a növekedés feltételeinek megteremtése, a munkanélküliség leszorítása és a költségvetés rendbehozatala 2010 óta – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
A parlamenti államtitkár szerint további hangsúlyos elem volt az elmúlt csaknem nyolc évben az állami szerepvállalás erősítése, a bürokrácia csökkentése és az állam működésének kiszámíthatóvá tétele.
Erős állami szerepvállalás nélkül mára nem sikerült volna elérni azokat az eredményeket a makrogazdasági mutatókban, amelyeket a hitelminősítők is elismertek - jegyezte meg.
Csepreghy Nándor rámutatott: a növekedés újraindítását a fejlett nyugati országok sem bízták a véletlenre, az úgynevezett „láthatatlan kézre”. A magyarországi helyzetre utalva úgy fogalmazott: „más kérdés”, hogy nyugodtabb időszakokban pontosan mekkora is az állami szerepvállalás megfelelőnek mondható mértéke. Ami a bürokráciacsökkentést illeti, eddig sikerült a háttérintézmények megszüntetésével és a három – minisztériumi, kormányhivatali és kormányablaki – intézményi szint kialakításával letisztítani a rendszert – fogalmazott.
A bürokráciacsökkentés olyan ügy, amelyet legfeljebb abbahagyni, befejezni nem lehet. A parlamenti államtitkár nagy eredménynek nevezte, hogy miközben 2010-ben még a beruházások 98 százaléka függött az uniós forrásoktól, mára ez az arány 50 százalékra esett, úgy, hogy közben évről évre több beruházás valósult meg Magyarországon.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: Magyarországon lenne gazdasági növekedés uniós források nélkül is, persze a mértéke kérdéses. Az lenne a cél, hogy a magyar gazdaság külső transzferektől függetlenül 3 százalékkal legyen képes növekedni - tette hozzá.
A paksi beruházásról szólva elmondta, hogy a gazdasági szuverenitás megteremtésének nélkülözhetetlen eleme a projekt, segít az energiaellátás diverzifikálásában. Szerinte a beruházást nem befolyásolja az, hogy az osztrák kormány az Európai Bírósághoz fordult a beruházás miatt. A parlamenti államtitkár szerint az árszabályozás lehetőségéhez az államnak az energiapiacon ragaszkodni kell. Paks az olcsó áram és az ellátásbiztonság garanciája - tette hozzá.
A mai Gazdasági évnyitó konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdaság Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy stabil, növekvő fejlődés várható 2018-ban, amit a makrogazdasági mutatók is alátámasztanak. Felidézte, hogy 2017-ben 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható, az államháztartási hiány a célkitűzés alatt alakul, az államadósság csökken, a kiszámítható magyar gazdaságpolitikát nemzetközileg is elismerik.
Fontosnak nevezte a beruházások, a külföldi tőke bejövetelének növekedését, az európai uniós források hatékony felhasználását. A nemzetgazdasági tárca államtitkára kiemelte, hogy a tavaly kötött, hat évre szóló bér- és adómegállapodás a növekedéshez megfelelő piaci környezetet teremt. Lepsényi István kitért arra, hogy a gazdaság szereplőinek szembe kell nézniük az ipari forradalommal, a digitális átállással, amely az eszközbeszerzésen túl a humánerőforrás fejlesztését is megköveteli.
A kis- és középvállalkozások digitális átállását segítik a nemzetközi nagyvállalatok, a modern mintagyárak program - mondta. Az NGM államtitkára eredményesnek nevezte a gazdaság fehérítésére tett intézkedéseket, példaként említette az adózás rendjének átalakítását. A digitalizáció az adóhatóság munkáját is segíti, növekszik az adóbevétel, csökken a beszedett és a potenciális áfa közötti olló - közölte Lepsényi István. A konferencián a vállalati tennivalókról tartott kerekasztal-beszélgetésen Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke rámutatott arra, hogy Magyarország versenyképességének javításáért az államnak "hátrább kellene lépnie", és főleg a közepes vállalatokra kellene koncentrálnia.
Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZ vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy már most fel kell készülni a 2021-2028-as uniós fejlesztési időszakra. Dale A. Martin, a Német-magyar Ipari Kamara elnöke szerint a következő fejlesztési időszakban kevesebb uniós forrás áll majd a térség rendelkezésére, mint 2014-2020 között.
MTI
Erős állami szerepvállalás nélkül mára nem sikerült volna elérni azokat az eredményeket a makrogazdasági mutatókban, amelyeket a hitelminősítők is elismertek - jegyezte meg.
Csepreghy Nándor rámutatott: a növekedés újraindítását a fejlett nyugati országok sem bízták a véletlenre, az úgynevezett „láthatatlan kézre”. A magyarországi helyzetre utalva úgy fogalmazott: „más kérdés”, hogy nyugodtabb időszakokban pontosan mekkora is az állami szerepvállalás megfelelőnek mondható mértéke. Ami a bürokráciacsökkentést illeti, eddig sikerült a háttérintézmények megszüntetésével és a három – minisztériumi, kormányhivatali és kormányablaki – intézményi szint kialakításával letisztítani a rendszert – fogalmazott.
A bürokráciacsökkentés olyan ügy, amelyet legfeljebb abbahagyni, befejezni nem lehet. A parlamenti államtitkár nagy eredménynek nevezte, hogy miközben 2010-ben még a beruházások 98 százaléka függött az uniós forrásoktól, mára ez az arány 50 százalékra esett, úgy, hogy közben évről évre több beruházás valósult meg Magyarországon.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: Magyarországon lenne gazdasági növekedés uniós források nélkül is, persze a mértéke kérdéses. Az lenne a cél, hogy a magyar gazdaság külső transzferektől függetlenül 3 százalékkal legyen képes növekedni - tette hozzá.
A paksi beruházásról szólva elmondta, hogy a gazdasági szuverenitás megteremtésének nélkülözhetetlen eleme a projekt, segít az energiaellátás diverzifikálásában. Szerinte a beruházást nem befolyásolja az, hogy az osztrák kormány az Európai Bírósághoz fordult a beruházás miatt. A parlamenti államtitkár szerint az árszabályozás lehetőségéhez az államnak az energiapiacon ragaszkodni kell. Paks az olcsó áram és az ellátásbiztonság garanciája - tette hozzá.
A mai Gazdasági évnyitó konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdaság Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy stabil, növekvő fejlődés várható 2018-ban, amit a makrogazdasági mutatók is alátámasztanak. Felidézte, hogy 2017-ben 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható, az államháztartási hiány a célkitűzés alatt alakul, az államadósság csökken, a kiszámítható magyar gazdaságpolitikát nemzetközileg is elismerik.
Fontosnak nevezte a beruházások, a külföldi tőke bejövetelének növekedését, az európai uniós források hatékony felhasználását. A nemzetgazdasági tárca államtitkára kiemelte, hogy a tavaly kötött, hat évre szóló bér- és adómegállapodás a növekedéshez megfelelő piaci környezetet teremt. Lepsényi István kitért arra, hogy a gazdaság szereplőinek szembe kell nézniük az ipari forradalommal, a digitális átállással, amely az eszközbeszerzésen túl a humánerőforrás fejlesztését is megköveteli.
A kis- és középvállalkozások digitális átállását segítik a nemzetközi nagyvállalatok, a modern mintagyárak program - mondta. Az NGM államtitkára eredményesnek nevezte a gazdaság fehérítésére tett intézkedéseket, példaként említette az adózás rendjének átalakítását. A digitalizáció az adóhatóság munkáját is segíti, növekszik az adóbevétel, csökken a beszedett és a potenciális áfa közötti olló - közölte Lepsényi István. A konferencián a vállalati tennivalókról tartott kerekasztal-beszélgetésen Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke rámutatott arra, hogy Magyarország versenyképességének javításáért az államnak "hátrább kellene lépnie", és főleg a közepes vállalatokra kellene koncentrálnia.
Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZ vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy már most fel kell készülni a 2021-2028-as uniós fejlesztési időszakra. Dale A. Martin, a Német-magyar Ipari Kamara elnöke szerint a következő fejlesztési időszakban kevesebb uniós forrás áll majd a térség rendelkezésére, mint 2014-2020 között.
MTI