A miniszter azt mondta, a fenti üzenetben egymásra találhatnak protestánsok, katolikusok és ortodoxok, hiszen az emberi lét alapvető kérdéseiben ugyanazt vallják: teremtettségüket, a férfi és a nő méltóságát, a családot, mint teremtési rendet, az állam és az egyház megkülönböztetését, valamint – mindenek előtt – a felebaráti szeretetet.
A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen
– fogalmazott a miniszter, hozzáfűzve, egy keresztény kulturális ökumenizmusra van szükség katolikusok, ortodoxok és protestánsok között.
Balog Zoltán kiemelte: ha egymás ellen küzdünk, akkor a közös ellenség győz. Annak idején ez az ellenség az Oszmán Birodalom volt, míg ma, ez mindazokat az erőket jelenti, amelyeknek nemcsak nem kell a keresztény kultúra és az abból fakadó élet, hanem el akarják tüntetni, meg akarják azt szüntetni.
Ezek az erők Európán belül és azon kívül egyaránt azt gondolják, hogy övék a jövő, rajtunk is áll, hogy igazuk lesz-e, hogy a kereszténység a múlt egy darabja, túlhaladott életforma, eszmerendszer lesz-e, vagy Európa jövőjét alakító erő marad
– fűzte hozzá a miniszter.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke elmondta, 1568-ban a három nemzet és a négy vallás politikai küzdelmeiből kialakult az egyensúly, miközben mindenkinek autonómiája volt.
Erdély 450 évvel ezelőtt nagyon az élen járt a világban; egyik forrása, méghozzá a tartalomban és az időrendben kútfője volt Európa máig érvényes gyakorlatának: a vallásszabadság kialakításának
– fogalmazott az elnök. Hozzátette, ez a törvény szép példája Európa keresztény gyökereinek, és ma is ebből táplálkozik liberális, konzervatív és szociáldemokrata.
Szólt arról is, ma újra kell tanulni a tolerancia azóta elveszett gyakorlatát, például azt, hogy mindenki ott dönthet a jogairól, ahol gyakorolja azokat. Ez akkor a gyülekezeteket jelentette, ma az Európai Unióban a régiókat, nemzeteket és az államokat. Európa sokszínű nemzeteinek a kereszténység megadta az egység érzését, és úgy tudják gyakorolni hitüket, hogy az állam és az egyház végzi a maga dolgát.
A cél az, hogy Európában újraalkossák a szólás- és a vallásszabadságot, ami nem más, mint az „alkotmányos identitás szabadsága
– fogalmazott Németh Zsolt.
MTI