A helyettes államtitkár szerint azért volt szükség a szakképzési és a felnőttképzési törvény módosítására, hogy rugalmasabbá váljanak a képzések. Rámutatott, új technológiák, eljárások jelennek meg, amelyek megismerését minél gyorsabban be kell építeni az oktatásba.
   
Az NGM kedden azt közölte, a módosítások elsődleges célja emellett a duális szakképzési lehetőségek további szélesítése, a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának még szorosabbá tétele, illetve a felnőttképzés szabályozásának módosításával a munkaerőhiány kezeléséhez új rugalmas képzési lehetőségek biztosítása.

A tárca közlése szerint a törvényjavaslat elfogadásával megalakulhatnak az ágazati készségtanácsok, amelyek révén a gazdasági ágazatok szereplői választott képviselők útján közvetlen lehetőséget kapnak a szakképzés és felnőttképzés szakmai tartalmainak kontrollálására, módosítására. Emellett megújul a nem állami szakképzők állami feladatellátásba való bevonását segítő szakképzési megállapodások rendszere is, így országos szinten egyenletesebben, átfogóan és hosszabb távra tervezhető módon biztosítható a szakképzési kapacitások elosztása, összehangolása.